Páduai Szent Antalról nevezett Székesfehérvári Egyházmegyei Nyomdaintézet, Egyházmegyei Nyomda, Vörösmarty Nyomda, (1807-) 1902. dec.-1948. dec. 3.: egyházmegyei nyomda. - Székesfehérvárt a nyomdászatra Számmer Mihály (†1806) veszprémi kv-nyomtató muhelyének megtartása mellett 1806. VII. 25: kapott kiváltságot, de azt Fejér vm. csak 1807. IX. 15: hirdette ki. A nyomdát özvegye, Wallner Clara (†1822), majd fiai, Mihály és Pál üzemeltették a kápt. tulajdonában levo Kaszárnya u. 8. sz. ház (2004: Kossuth u. 11.) hátsó, emeletes részében. Az egyhm. nyomtatványait ok készítették. Számmer Pál halála (1844) után özvegye vette át a nyomdát, aki 1855-60: átköltöztette azt a Kölcsönös Segélyzo Egylet házába (Sas u., 2004: Ady Endre u. 8.). 1869: Számmer Pálné Szász Borbála halála után fiai, Imre és Pál vették át, és Vörösmarty Nyomdának nevezték el. 1871: Számmer Imre kivált a családi nyomdából és új nyomdát alapított. Számmer Kálmán 1882: eladta nyomdája felét Csitáry Kálmánnak, a megmaradt résszel visszaköltözött a nyomda eredeti helyére, a Kaszárnya u-ba. - 1895: nem nyomatta ki Steiner Fülöp pp. (1890-1900) körlevelét a tervezett polg. házassági törv. ellen, ezzel elveszítette üzletfeleit. Nyomdáját 1902. XII: 4000 koronáért eladta az egyhm-nek. - Ettol kezdve →Viszota Alajos ppi titkár igazgatása alatt az ott készített nyomtatványokat a ~ néven készítették. 1908 elso felében a nyomda átköltözött a Szt Imre tér 1. sz. alá, az aggpapok házába. 1919. IV: a kommün kormánybiztossága államosította és tankv-ek nyomására használta, de VIII: visszakerült az egyhm. birtokába. 1920: az eladása nem sikerült, néhány havi szünet után az Esztergomból szerzodtetett Zeke József indította újra. 1926: a ~ a szem. helyiségeibe költözött és ismét fölvette a Vörösmarty Nyomda nevet. - 1936: amikor megalakították a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumot, a nyomda visszatért a Szt Imre tér 1. sz. házba. 1939: az egyhm. a nyomda céljaira megvette és átalakította a Szt Imre köz és a Koronaköz (2004: Vasvári Pál u.) sarkán lévo házat. A nyomdát szedogéppel, kisebb, 8 oldalas rotációs géppel és új betukkel szerelték föl. Kv-, papír- és írószer-kereskedést, egyh. és isk. nyomtatványraktárt rendeztek be. A ~ ott 1948. XII. 3-ig muködött, amikor az egyhm. lemondott iparjogáról. - A ~ (Vörösmarty Nyomda) jelentosebb kiadványai 1926: Medgyesy József: Huszonöt év története; 1929: Sebestyén József: Székesfehérvár fölszabadulása a török uralom alól (1688. máj. 19.); lapok: 1902-23: Fejérmegyei Napló, 1909: Deres (hetilap), 1909-11: Az Új Lap Székesfehérvári Melléklete, 1910: Székesfehérvári Hírlap, 1925-28: Fejérmegyei Hírlap, 1928-34: Székesfehérvári Napló, 1929-32: Egyházközségi Tudósító, 1931-33: Székesfehérvári Szemle, 1932-44: Kis Fehérvár, 1934-44: Új Fehérvár, 1935-40: Székesfehérvár-Egyházmegyei Szt István Segélyzőegyesület Értes., 1936-38: A Munkás, 1945: Egyhközs. Értes., Fehérvári Hírek, Új Magyar Akarat, 1945-46: Kisgazdapárt Fejérmegyei Szervezetének Értes., 1946-47: Fehérvári Kis Újság. 88

Stigler István: Székesfehérvár nyomdászatának 150 é. tört. Székesfehérvár, 1957. (István kir. Múz. közlem. B. sorozat 6.) - Fülöp 1965:170.